Back to top

Ballagás 2020.

Idén nem csendül fel a „Ballag már a vén diák”, nincs szerenád, nincs bolondballagás, nincs utolsó óra sem. Tudom nem így képzeltétek, de most mégis próbáljunk meg mosolyogni.  Nehéz időszakon vagytok túl, hiszen a kialakult helyzet, a digitális oktatás mindenki számára  nagy kihívást jelentett. Nagy öröm a tantestület számára, hogy ezzel sikeresen megbirkózott  tanár és diák egyaránt. Új dimenziók nyíltak meg egymás segítése során.

Igazi közösséggé kovácsolódtatok, az osztályfőnökök és a tanárok is új oldalukat mutatták meg, hogy számíthattok rájuk minden körülmények között. Ez nagyon jó és szép eredmény.

Némi aggodalom azért maradt bennünk, hogy ebben a váratlan helyzetben sikerült-e felkészülni az előttetek álló megmérettetésekre, az érettségire, illetve a szakmai vizsgákra. De az aggodalom mellett ott van a bizalom is. A szokásos ballagási beszédek része az útelágazás, a nagybetűs életbe történő kilépés, a felnőtté válás. Úgy gondolom, hogy a most kialakult helyzet, a másfél hónapja tartó bezártság olyan önismereti leckét adott nektek, ami valóban közelebb vitt benneteket a felnőtté váláshoz. Átrendeződtek az értékrendek, sokkal fontosabbá váltak az emberi kapcsolatok. Közel 3-4 éven át, ha a szülők megkérdezték mi történt az iskolában, a válasz általában az volt, hogy semmi. Most rá kellet ébredjetek, hogy az a semmi, az mégiscsak fantasztikus valami volt. Barátok, ölelések, kézfogások, nevetés, sírás, valós zörejek, azaz a való élet. Azt is megtapasztalhattátok, hogy a virtuális világ csak egy eszköz, egy közeg, ami nagyon gyorsan unalmassá is tud válni.

Kedves Végzősök!

Mi úgy is gondolunk most rátok, mint a jövőnkre. Ti mindannyian az új évezred gyermekei vagytok. Beleszülettetek egy viszonylagos kényelembe, egy sajátos fogyasztói mentalitásba, mely kevésbé figyelt a természeti kincseink végességére, a fenntarthatóságra, a testi létünk törékenységére. Rá kell döbbennünk, hogy nincs különbség a platénta, az emberiség és a család sorsa között. Generációnk nevében kérem tőletek, hogy 2020 tavaszában ne csak az elkerülhetetlen sorscsapást lássátok, hanem a változás és a felelősségteljes döntés lehetőségét is. Nem terhet akarok rátok pakolni, hanem bizalmat kifejezni. Bizalmat abban, hogy az iskolában eltöltött évek alatt, gondolkodni és érezni egyaránt képes, felelősségteljes emberekké váltatok.

E szokatlan ballagási beszédet Paulo Coelho soraival zárom:

„Őrizd meg az emlékezetedben az életed hátralévő részére azokat a jó dolgokat, melyek a nehézségekből születtek. Ezek szolgálnak bizonyítékul a képességeidre és önbizalmat adnak bármilyen nehézséggel szemben.”