Back to top

Iskolánk

A Kiskunfélegyházi Szakmunkásképzés rövid története

A fennmaradt dokumentumok igazolják, hogy a városban már 1872-ben voltak tanoncok. Ipari oktatás már 1882-től folyik, de a szervezett és rendszeres tanítás 1885. február 1-jén indul a KIS-KUN FÉLEGYHÁZI VÁROSI ALSÓFOKÚ IPARISKOLA. Színhely a Fehér Iskola. Az 1909/10-es tanévben költözik az iskola új helyre. Ez az épület a régi Centrum Áruház helyén állott, és 1969-ig folyt itt a tanítás.

1955-től lett az oktatás 3 éves. Az 1957-es esztendő hoz lényeges fordulatot, akkor kerül a szakmunkásképzés a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe, amely igyekszik biztosítani a megfelelő feltételeket.

1969. március 24-én nyitja meg kapuit a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, a mai intézmény elődje.

Azóta az intézet álladóan fejlődik. 1975-ben átadják a 105 munkahelyes vas- és fémipari alapképző tanműhelyt. 1977 nyarán az építőipari szakmát tanulók számára létesül tanudvar és munkahely. 1986-ban a délutános oktatás megszüntetése érdekében a tornaterem melletti szárnnyal bővül az iskola. 1991-ben megkapjuk a KUNÉP vállalattól az önkormányzat segítségével a Molnár telepi építőipari tanműhelyt.

Kossuth Lajos nevét 1990. október 23-án veszi fel az iskola. Nem véletlenül. A nagy politikusnak döntő szerepe volt a szakoktatás intézményes megszervezésében.

Nálunk ma 1349 diák tanul, és 90 főállású nevelő foglalkozik nevelésükkel, oktatásukkal. Iskolánk korszerű, országos hírű intézmény, sőt hírneve még a határokon túlra is eljutott, hiszen osztrák, japán, angol tanárok is voltak itt tapasztalatcserén.

Iskolánk életében kiemelt jelentőségű volt a 2005. év, ugyanis ekkor ünnepelte az intézmény 120 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból iskolai és városi fórumokon idéztük fel kiállításokkal, öregdiák találkozóval, tréfás vizsgáztatással, jelenetekkel az inasoktatás kezdeti nehézségeit. Múltunk ismerete is szükséges ahhoz, hogy a mai problémákat nagyobb lelkesedéssel tudjuk leküzdeni, s helyi, országos sikereink a folytonosság biztonságát is adják.

Már a jelen és a jövő fejlődésének látványos jele az a régen várt, széleskörű iskolarekonstrukció, amely 2006. április 5. és 2007. július 31. között zajlik a Magyar Köztársaság címzett támogatásával, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata beruházásában.

Az így megújuló intézményben végre esély lesz a modern kor elvárásainak megfelelő tantermi, szaktantermi hálózat kiépítésére.

Az iskola eddigi története során mindig legfontosabb célként állt a középpontban a minőségi szakemberképzés. Viszont ez a cél ki kellett, hogy egészüljön új képzési formákkal, amelyek a változó világ igényeként jelentek meg, először a 70-es évek elején. Ekkortól létezik ugyanis intézményünkben az érettségit adó képzés levelező- esti tagozaton. Ez fejlődött tovább nappali tagozatos szakközépiskolával a cipőipari ágazatban.

Az 1993-as közoktatási törvény alapján szétvált a szakképzés és az általános közoktatás, így új iskolaszerkezet kialakítására volt szükségünk. E folyamat során egyre nagyobb teret nyert a nappali tagozatos szakközépiskolai képzés (kereskedelem-marketing, ruhaipari, közlekedési és humán szakmacsoportok), illetve jelentős igény mutatkozott a szakképzés utáni 2 majd 3 éves, érettségit adó képzésre is.

A szélesedő kínálat is mutatja, hogy intézményünk is megérezte és felvállalta a megújulás szükségességét, s „több lábon állva” jobban meg tudunk felelni az iskolahasználóknak és a térség munkaerő-piaci igényeinek (nyelvi előkészítő osztály, szakmenedzser képzés).

Ezek után mutatjuk be, hogy iskolánk milyen célokkal, milyen képzési formákban, keretek között végzi oktató-nevelő munkáját.

Az intézmény képzései

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert fenti gondolatához kapcsolódva fogalmaztuk meg általános céljainkat.

Általános célunk

Egy olyan iskola megteremtése a célunk, amely modern, naprakész, a gyorsan változó igényekhez igazodó szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, hasznosítható ismeretek átadásával készíti fel a fiatalokat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melyeknek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére.

* Szakiskolai képzés

1998-tól a tankötelezettségi korhatár 16 év lett, és a tanulók a 8. évfolyam befejezése után nem szakmát, csak szakmai orientációt választhattak. A kerettanterv szerint továbbra is az általános iskolában tanultakat bővítettük tantárgyanként, és heti egy napon technikát tanultak a diákok ízelítőül a leendő szakma ismereteiről. A képzés 10. évfolyamon alapműveltségi vizsgával zárul iskolánkban.

Sajnos hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a képzési formának nem sok hozadéka van. Mindez bizonyította, hogy a hagyományos módszerek, tantárgyi struktúra nem változtatott a tanulók tudásszintjén, viselkedésén (sok a bukás - 9. évfolyamon 50% körüli -, tanulási problémák), ezért iskolánk új lehetőségeket próbált kialakítani.

2005/2006-os tanévben az OKI által szervezett „Második esély” programban vettünk részt. 2 szakiskolai osztályban rendhagyó kísérleti foglalkozásokra került sor az OKI javaslatára. Az esélynövelő, hátránykompenzáló program szeptember hónapban a közösségfejlesztésre, a szövegértésre, tanulás tanítására és a kommunikáció fejlesztésére fektette a fő hangsúlyt. A program lezárult és sorra véve a tapasztalatokat megállapítható, hogy csökkent a bukási arány ezekben az osztályokban, a lemorzsolódás is kevesebb volt.

Látva a kiutat, 2006/2007-es tanévre ismét pályáztunk az NSZI által hirdetett Szakiskolai Fejlesztési Program II.-re (SZFP II.). A programban 70 iskola vesz részt évfolyamonként 2 osztállyal. Mi vagyunk az egyetlen iskola, aki 7 osztályban vezette be a programot 9. évfolyamon, biztosítva a tanulók esélyegyenlőségét. Egyenlőre a visszajelzések pozitívak a tanulók részéről. Az SZFP II. olyan program, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mint a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz.

Területei:

Közismereti oktatás és szakmai alapozás

* Szakiskolai mérés-értékelés
* Szakiskolai önfejlesztés
* Szakiskolai minőségfejlesztés

* Érettségit adó képzések

A megnövekedett munkáltatói és iskolahasználói (diák) elvárásnak megfelelően intézményünk az 1990-es évektől bővítette érettségit adó est-levelező képzését nappali tagozattal is. Ennek részei a szakközépiskolai szakmacsoportok 4x2 osztályban (kereskedelem-marketing, közlekedés, humán-szociális). Emellett szerepelnek a szakképzés utáni nappali középiskolai osztályok, valamint továbbra is működik a felnőttoktatás. Itt is minőségi átalakulás történt annak érdekében, hogy a „Második esély” programba minél többen be tudjanak kapcsolódni.

2005 óta tanulóink is az új kétszintű érettségi rendszer szerint érettségiznek, és mind a közép-, mind az emelt szintű érettségi megszerzéséhez biztosítjuk a szükséges feltételeket. Mégis egy-két kivételtől eltekintve érthető módon a középszintű érettségi megszerzését tűzik ki célul maguk elé.

Az elmúlt évek eredményei alapján elmondható, hogy iskolánk teljesítménye a kötelező érettségi tantárgyak esetén a 40% és a 60% közé esik, míg a választható tantárgyaknál ez az érték 50% és 70% közötti. Ezek az eredmények az iskola várható tanulói teljesítményének felelnek meg.

Iskolánk élve a lehetőséggel az elsők között indított nyelvi előkészítő osztályt, emelve ezzel a nyelvi képzés színvonalát és remélve az idegen nyelvi érettségik eredményeinek jelentős javulását. Egyik legfontosabb feladatnak tartjuk az érettségi képzés színvonalának emelését, feltételeinek fokozatos javítását mind a tárgyi, mind pedig a személyi feltételeket illetően.

(1989 előtt nem volt nyelvi képzés az iskolában és csak néhány középiskolai tanárra volt szükség, ma több mint 30-ra.)

Elméleti szakképzés

A Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola évtizedek óta biztosítja Kiskunfélegyházának és környékének gazdasági-szolgáltató szektorban a szakmunkás-utánpótlás jelentős részét. A jelenlegi szakképzési formációk az 1998/99-es tanévvel bevezetett 9., 10. évfolyamos szakiskolai osztályok kialakítása után kezdődtek. A szakképzés szakmai alapdokumentuma az Országos Képzési Jegyzék és a központi szakmai programok és vizsgakövetelmények, melyek meghatározzák a szakma azonosítását, képzési idejét, szakelméleti és gyakorlati arányait és a szükséges alapképzettséget, a tanítandó modulokat és vizsgakövetelményeket.

Iskolánk OKJ képzését két fő csoportra oszthatjuk:

szakiskolai szakképzés

* szakközépiskolai, érettségire épülő szakképzés,

# A gyakorlati tevékenységek elsajátításának magasabb színvonalra emelése érdekében 2005. szeptemberétől az OKJ változásai szerint 9 szakmában három éves lett a képzési idő, így iskolánkban is.

A szakképzési időszak alatt tanulóink – kivéve kőműves, épületburkoló, szobafestő-, mázoló és tapétázó szakmákban – kettő napot töltenek elméleti órákon és három napot gyakorlati tevékenységgel. Az említett három szakmában turnusos képzésben végezzük az oktatást - 2 hónap elmélet, 3 hónap gyakorlat -.

A befejező 2/12. évfolyam második félévében zajlanak a Szakma Kiváló Tanulója Versenyek. Ezek elődöntőin, majd az ott elért jó eredmények alapján az országos döntőben szép számmal vesznek részt tanulóink és érnek el sikeres eredményeket, melyek alapján mentesülnek a szakmai vizsga letétele alól és előbb kapnak szakmai bizonyítványt.

Az elmúlt évek során az iskolában kialakult képzési profilokba megfelelő volt a jelentkezők száma, így az iskola működése szempontjából fontosabb szakmákban elegendő volt a tanulólétszám. A lezajlott és a folyamatban lévő tanműhelyi bővítések, korszerűsítések nagyban hozzájárulnak a szakmai képzés hatékonyságának növeléséhez, s igazodnak a kor követelményeihez.

Gyakorlati szakképzés

A gyakorlati oktatás az elméleti szakképzést kiegészítve az iskolai és a Molnár telepi tanműhelyekben történik az előírt tantervek és programok figyelembe vételével. Az oktatás struktúrájának változásait követve, folyamatos megújulással, a több mint 120 év hagyományait megtartva iskolánkat a kisvárosi igényeknek megfelelően a szakmai képzés sokfélesége jellemzi. Jelenleg a tanműhelyben 368 tanuló gyakorlati oktatása folyik, 177 tanulóval van gazdasági szervezeteknek, vállalkozásoknak tanulószerződése.

A tanműhelyeinkben történő szakmai alapképzés mellett tanulóink oktatása életszerű körülmények között folyik kiszolgálva a térség és munkaerőpiac igényeit. Külső, megrendelt munkafeladatokat is végzünk az iskolai karbantartási és felújítási igények mellett. Tanműhelyeink műszaki állapota és felszereltsége jó. Minden éven sikeres pályázatokkal tudjuk korszerűsíteni berendezéseinket és eszközeinket. Az országos tanulmányi versenyeken tanulóink évek óta sikeresen szerepelnek, amely jól mutatja a képzés sikerességét, és öregbíti iskolánk hírnevét.

Az OKJ-s szakmai képesítésekhez kapcsolódó szakmai gyakorlati oktatás mellett a 9., 10. osztályosok szakmai alapgyakorlat oktatását is végezzük a következő szakmacsoportokban:

gépészet

  • faipar
  • építészet
  • könnyűipar
  • szolgáltatás
  • kereskedelem-marketing

A gyakorlati képzés fontos része az oktatás egységének, hiszen a tanulók itt töltik el a legtöbb időt, és az itt elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek – kompetencia – nagy mértékben meghatározzák későbbi életpályájukat.

* Akkreditált szakmenedzser képzés

Az akkreditált szakmenedzser képzés a nagy múltú Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola franchise iskolájaként működik immár hatodik éve, hiszen első évfolyamunkat 2000-ben indítottuk el. Az AIFSZ képzés komoly lehetőséget nyújt azon tanulók részére, akik még nem akarnak elszakadni szülőföldjüktől, de később felsőoktatásban kívánnak tanulni, hiszen az itt oktatott tantárgyak olyan kreditpontot érnek, amelyek később fontos előnyhöz juttathatják őket.

A szakmenedzser képzés kétszer két féléves, igazodva a főiskolai beosztáshoz, mely szerint egy 15 hetes szorgalmi időszakot 5 hetes vizsgaidőszak követ, amikor a tanulóknak számot kell adniuk tudásukról. A tantárgyak egy része gyakorlati jeggyel zárul a szorgalmi időszak végén, másik részéhez tartoznak a vizsgatantárgyak.

A képzésben oktatott tantárgyak segítenek a diákoknak mint leendő kereskedelmi szakmenedzsereknek a kereskedelemben, marketingben, a reklámvilágban eligazodni, s megfelelő képet alkotni a fogyasztói társadalomról, illetve a lehetőségekről. Mivel a képzés a logisztikai szakirányhoz tartozik, a kereskedelem ezen részét még részletesebben ismerik meg a tanulók, és ezzel lehetőségük van tanulmányaik befejezése után logisztikusokként is elhelyezkedni.

A kereskedelmi szakmenedzserként végző diákoknak szakképzettségük alapján lehetőségük van nagyvállalatok középvezetői beosztásának betöltéséhez, illetve kisvállalatok vezetéséhez.

Kollégium

Kollégiumunk 2007-ben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Mivel iskolánk profilját a kezdetekkor kizárólagosan a szakképzés jellemezte, így a kollégiumot többségében fiú szakmunkástanulók lakták 14-től 17 éves korig. Ma 23-24 évesek is vannak a kollégiumban.

A 90-es évek kezdetétől a szakközépiskolai és az úgynevezett intenzív érettségit adó nappali képzés beindulásával a kollégisták nemek szerinti aránya változott, a lány tanulók ma már többen vannak, mint a fiúk.

Sikeres pályázat – címzett támogatás – révén iskolánk és a kollégium felújítása ez évben elkezdődött és október hónapban befejeződött.

Summa summarum:

Nevelőtestületünk mindenkori célja, hogy diákjainknak a jelen kor kihívásainak megfelelő ismereteket adjon át. Természetesen őrizzük és ápoljuk tiszteletre méltó hagyományainkat, mely erősíti diákjainkban a közösséghez való tartozást.

Figyelünk a Félegyházi Hírlap 1885. február 14-iki számában „…Mi részünkről örömmel üdvözöljük ezen intézményt, s meg vagyunk győződve, hogy fiatal iparos nemzedék – az iskolából kikerülve – hasznos tagokat fog szolgálni a társadalomnak….” megfogalmazott elvárásra.

SZKT versenyen felszabadult tanulók

2001/2002 Szakma megnevezése Tanuló neve Elért helyezése
  31 5233 06 hegesztő Hambalkó Imre  
  33 527605 nőiruha-készítő Mostoha Marianna  
  33 786201 élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Kapus Anita  
  33 7812 01 fodrász   Keresztesi Nóra 10. helyezés
    Soós Ilona 16. helyezés
  31 5216 17 szobafestő- mázoló és tapétázó Kiss Péter Ferenc  
2002/2003 31 5233 06 hegesztő Kurucsai Kolos  
    Túri József 3. helyezés
    Fődi Tamás 5. helyezés
    Horváth Krisztián 6. helyezés
  33 5262 01 asztalos Patyi Norbert 10. helyezés
  33 5272 03 cipőfelsőrész-készítő Czakó Andrea 3. helyezés
    Andrási Szilvia 8. helyezés
  31 5216 14 kőműves Mészáros István 7. helyezés
    Deák Miklós 8. helyezés
  31 5216 06 épületburkoló Varga Róbert 4. helyezés
  33 5216 01 ács-állványozó Fekete József 4. helyezés
  31 5216 17 szobafestő- mázoló és tapétázó Kutasi Tamás  
    Varga Roland  
  52 5411 08/Mo. ruhaipari technikus Nagy Erzsébet 6. helyezés
2003/2004 33 7812 01 fodrász Csajbók Anikó 1. helyezés
  33 7862 01 élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Herédi Erzsébet 6. helyezés
  33 5272 03 cipőfelsőrész-készítő Csuka Nóra  
  33 5216 01 ács-állványozó Marton Gábor 4. helyezés
  31 5216 06 épületburkoló Mészáros István 1. helyezés
    Deák Miklós 6. helyezés
    Huszti Gábor 11. helyezés
  31 5216 14 kőműves Kurucz Róbert 4. helyezés
  31 5216 17 szobafestő- mázoló és tapétázó Vakulya István 15. helyezés
    Barcsa Szabolcs 17. helyezés
    Lantos Olivér 19. helyezés
2004/2005 33 7812 01 fodrász Bábiczki Orsolya 1. helyezés
  33 5272 03 cipőfelsőrész-készítő Dorogi Henrietta 4. helyezés
  33 5216 01 ács-állványozó Molnár József 8. helyezés
  31 5216 06 épületburkoló Hornyák István 5. helyezés
    Fazekas Imre 7. helyezés
    Rúzsa Norbert 10. helyezés
  31 5216 17 szobafestő- mázoló és tapétázó Dénes Norbert 3. helyezés
  31 5233 06 hegesztő Vetró György 5. helyezés
  33 7862 01 élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Fodor Katalin 12. helyezés
    Lajos Andrea 20. helyezés
2005/2006 31 5233 06 hegesztő Demeter István Szóbeli
  31 5233 14 fémforgácsoló Prohászka Nándor 1. helyezés
  31 5233 04 géplakatos Forgó Tibor 6. helyezés
  33 7862 01 élelmiszer- és vegyiáru kereskedő Dömsödi Melinda 8. helyezés
    Polgár Andrea 10. helyezés
  33 781201 fodrász Nagy Henriett 9. helyezés

OKJ KÉPZÉSHEZ TARTOZÓ, SZÜKSÉGES ELŐKÉPZETTSÉGEK JEGYZÉKE

Belépés az 1/11 szakképző évfolyamra:

8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor:

Cipőkészítő

  • Épületburkoló
  • Fémforgácsoló
  • Géplakatos
  • Gázvezeték- és készülék szerelő
  • Hegesztő
  • Kőműves
  • Szobafestő-, mázoló és tapétázó

10. évfolyam elvégzése után:

  • Ács-állványozó
  • Asztalos
  • Bőrdíszműves
  • Cipőfelsőrész-készítő
  • Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő
  • Fodrász
  • Karosszérialakatos
  • Nőiruha-készítő
  • Villanyszerelő

3 éves képzések:

  • Asztalos
  • Nőiruha-készítő
  • Fodrász
  • Kőműves
  • Épületburkoló
  • Szobafestő-, mázoló és tapétázó
  • Villanyszerelő
  • Gázvezeték- és készülék szerelő
  • Ács-állványozó

Belépés az 1/13. szakképző évfolyamra

Érettségihez kötött szakképzések:

Autószerelő

  • Autóelektronikai műszerész
  • Közlekedésgépészeti technikus
  • Szociális gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
  • Humán controlling ügyintéző
  • Kereskedelmi szakmenedzser – felsőfokú szakképzés